Cseszneki vár
Az erődítmény az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Az első várat a Bána nembeli Cseszneki Jakab királyi kardhordozó (ensifer regis) emeltette 1263 körül egy védelemre kiválóan alkalmas sziklacsúcson. A vár első említése egy 1281-es oklevélben maradt fenn, mely szerint Jakab fiai közösen használhatták a várat. 1315-ben a Csákok elfoglalták a várat, de 1323-ban Lampert országbíró visszaítélte Cseszneki Mihály és fia Cseszneki János részére a birtokot, ők azonban még ez évben eladták a Csák nemzetségnek Pázmándfaluért és 100 ezüstdénárért. Károly Róbert király csatolta az uralkodói birtokokhoz a vadban bővelkedő területet. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a cseszneki várat az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, azok délvidéki birtokaiért. A vár a Garai család birtokában maradt 1482-ig, a fiúág kihaltáig. Mátyás király 1483-ban kincstárnokának, Szapolyai Istvánnak adományozta. 1527-ben I. Ferdinánd foglalta el, így idegen kézre jutott. Cseszneket és uradalmát Bakics Pál kapta meg, aki haláláig, 1537-ig birtokolta. Rövid ideig Török Bálint kezén is volt a vár, majd 1540-ben Csaby István kapta, aki Eger főkapitánya volt. Később a Csaby–Wathay családok kezére került.
A 16. század közepére a hódító törökök benyomultak a Dunántúlra, ahol Csesznek – Wathay Lőrinc várkapitány vezetésével – végvárként védelmezte az országot. Életét egy tragikus baleset oltotta ki, 1573-ban bortól ittasan örömében egy régi lőporral töltött ágyút akart elsütni, amit a mellette álló pattantyús vonakodott megtenni. Lőrinc kapitány a fáklyát kezéből kikapva, meggyújtotta a kanócot, mire a löveg hatalmas robajjal szétrobbant, megölve mindkettőjüket. 1594-ben Győr elestét követően a vár török kézre került, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16–17. század fordulóján a vár a gróf Cseszneky család birtokában volt. 1605-ben meghódolt Bocskai István csapatai előtt, 1619-ben pedig Bethlen Gábor vezérei, Haller György és Fekete Péter foglalta el a várat. Az 1622-es nikolsburgi béke alapján ismét királyi birtok lett. A Rákóczi-szabadságharc idején a várban lőszer- és élelmiszerraktár működött, de hadifoglyok gyűjtőhelye is volt. 1708-ban a császári hadak hiába ostromolták, de 1709-ben sikerült bevenniük.
A háborús idők elmúltával a vár szerepe megváltozott, a zordon kővárat az Esterházy grófok egy kényelmes lakhatást biztosító barokk kastéllyá alakították át. Korabeli források szerint 1780-ban elköltözött a főúri család, de a szolgaszemélyzet még használta a helyiségeket, amelyeket egy harminc esztendővel későbbi földrengés, majd tűzvész tett végképp lakhatatlanná. Az 1967–69-es feltárás során sikerül információkat gyűjteni a vár 13. századi állapotáról, annak ellenére, hogy a fellelhető romok nagyjából a 16. századi állapotnak felelnek meg.
1947-ben itt forgatták a Valahol Európában című filmben látható vár külső felvételeit.
A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében felújítják.
(forrás: Wikipédia)
Via Ferrata
A vár közelében jöttek létre Magyarország első via ferrata útvonalai 2013 nyarán. Az „Ostromlók útja” C, vagyis közepes erősségű és 120 méter hosszú, a D nehézségű „Várpanoráma út” hossza 180 méter, míg a legnehezebb (E fokozatú) Tálos Zoltán emlékút 70 méter hosszú.
(forrás: Wikipédia)
Kőmosó szurdok
A Kőmosó-szurdok talpszintje felett 15 m-rel magasabban, sziklakibúvásban, jól látható helyen, a Cseszneki-barlanggal szemben nyílik. Triász időszaki mészkőben alakult ki egyetlen gömbfülkéből álló ürege. Kialakulásában korrózió, erózió és kifagyás játszottak szerepet Bártfai Pál szerint. Oldás miatt keletkezett és főként areális erózió hatására tárult fel Veress Márton megfigyelése alapján.
Az ásatás során gyakorlatilag összes kitöltése el lett távolítva. Környéken élők szerint a barlangban kurucok bujkáltak és az üreg kapcsolatban volt a cseszneki várral.
1984-ben volt először Cseszneki-sziklaodúnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Bél-féle 2-es barlang (Eszterhás 1984), Cseszneki 2.sz. barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Cseszneki 2. sz. barlang (Veress 1978), Cseszneki 2. sz barlang (Veress 1978), Cseszneki 3 sz. barlang (Eszterhás 1984), Cseszneki-sziklaodu (Bertalan 1962), Cseszneki sziklaodu (Bertalan 1976), Cseszneki Sziklaodu (Veress 1978), Cseszneki-szikla-odu (Eszterhás 1984), Cseszneki sziklaodú (Bertalan 1938), Kecske-barlang (Veress 1978), Kecskebarlang (Roska 1953), Kecskebarlangodu (Veress 1978), Kecskelik (Dornyay 1955), Kecskelyuk (Bertalan 1938), Kecske-lyuk (Eszterhás 1984), Km-2 (Veress 1978), KM-2 (Eszterhás 1984), Kőmosó 2 sz. barlang (Eszterhás 1984) és Kőmosó 2. sz. barlangja (Veress 1978) neveken is.
(forrás: Wikipédia)
Falumúzeum
Csesznek, Vár út 35.
A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
(forrás: https://csesznek.kornyeke.hu/falumuzeum-Csesznek)
Cuha-patak
A Cuha-szurdok a Bakony egyik legkedveltebb kiránulóhelye. A Cuha-patak Eplénynél ered, híres völgye pedig a Zirchez tartozó Kardorsétnél kezdődik és Vinyéig tart. Ennek egy rövidebb szakasza a Cuha-szurdok Porva-Csesznek és Vinye között. A völgyben kerékpárral és gyalog is jól járható, a gyakorlatlanabb túrázók és akár családok számára is tökéletesen alkalmas kirándulóút vezet Porva-Csesznektől Vinyéig.
(forrás: csodalatosbakony.hu)
Ördög-rét
A rét Bakonyszentkirály (82-es főút) felől autóval is megközelíthető, gyakran felkeresett piknikezőhely, kiválóan alkalmas családi/baráti főzőcskézésre is. A napos, szép fekvésű, pár szál fenyővel is ékesített tisztás, kiválóan alkalmas pihenőhelynek. Tűzrakóhelyek, rönk asztalok-padok várják a megfáradt, éhes vándorokat.
(forrás: csesznek.hu)
Zsivány-barlang
Tágas, de sekély kőfülke Bakonyszentlászló határában fődolomitban, a Remetelyuktól DNy-ra, az Alsó-Cuha szurdok másik oldalában, 20 m magasan.
(forrás: csesznek.hu)